„Hallgass meg engem, édes jó Istenem!
Lám odaadtad angyaltársaimnak a jóságot, meg a szeretetet meg a békességet,
de ők bizony nem érnek velök semmit, amíg az emberek szíve zárva marad.
Add nekem az erdőket, és én majd megnyitom velök az emberek szívét!”
Wass Albert: Tavak és erdők könyve
Napjainkban a társadalom mind nagyobb érdeklődést tanúsít a legmagasabb szinten szerveződött környezeti rendszer, az erdő iránt. Egyre világosabb, hogy a természettől elszakadni nem lehet, és nem is érdemes. Feladatunk, hogy jobban megismertessük az emberekkel az erdőgazdálkodási munkákat, bővítsük az erdőről, az ott zajló életről szóló ismereteket.A Kab-hegy nyugati oldalán bükkösök, cseresek árnyékában a romos Hubertus lakot alakítottuk át erdei iskolaépületté. Az iskolai oktatás keretein belül fontos segítő és kiegészítő foglalkozásnak tartjuk az erdei iskolában történő környezeti nevelést: élményszerűvé, testközelivé teszi a megtanulandó ismereteket, hiszen a játékok, a kézműves foglalkozások mind-mind a természetről szólnak.
A programokat úgy terveztük meg, hogy azok kapcsolódjanak a gyerekek iskolában elsajátítandó alapismereteihez, segítségükkel rögzítsük, bővítsük tudásukat. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a különféle programok alkalmazkodjanak a gyerekek életkori sajátságaihoz. Továbbá fontosnak tartjuk azt is, hogy a tudást fokozatosan, apránként adagoljuk az iskolásoknak, mindig egymásra építve a különböző foglalkozásokat.
Minden foglalkozáson alkalmat teremtünk a visszacsatolásra és ismétlésre, hogy a tanultak jobban megszilárduljanak. A már korábban elsajátított ismereteket is folyamatosan szinten tartjuk annak érdekében, hogy láttassuk a köztük lévő kapcsolatokat és összefüggéseket – ez is elősegíti a tanultak rögzítését. Lényeges, hogy a gyerekek lássák az ember környezetre ható szerepét, megérezzék a ránk nehezedő felelősség súlyát, amivel önmagunknak, környezetünknek és nem utolsó sorban a jövőnek tartozunk.
„ A természet varázsát ontja bőven:
A fűben, a virágban és a kőben.
Ó, nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!”
(Shakespeare
Földrajzi fekvés
A földrajzi tájbeosztás alapján a Dunántúli-középhegység nagytáj, Bakonyvidék középtáj, Déli-Bakony kistáj csoport két kistája jellemzi a területet:
1. Veszprém–Nagyvázsonyi-medence: Pula, Öcs, Nagyvázsony és Tótvázsony község határbeli déli peremvidékei tartoznak ide.
2. Kab-hegy–Agártető-csoport: A terület természeti adottságainak jellemzése szempontjából meghatározó jellegű földrajzi kistáj, amely az összes helységhatárt jellemzi az előzőekben említettek kivételével.
Geológiai és talajviszonyok
A Kab-hegyen és környékén igen változatos geológiai viszonyok vannak. A leglényegesebb térszínformáló kőzetek a bazalt, a fődolomit és a különböző mészkövek, valamint a lösz. Az előforduló legrégebbi képződmény a felső-triász korban keletkezett fődolomit. Az ugyancsak felső-triász kori dachsteini mészkő kisebb területen – Padragkút községhatárban, a Fenyér-hegy környékén – fordul elő.
A kréta kor üledékeihez kapcsolódik az úrkúti mangánérc előfordulása. A felső-krétában Ajka-Devecser környékén széles tengerparti mocsarak húzódtak, a bennük felhalmozódott rengeteg növényi eredetű szerves anyag idővel barnaszénné nemesült. Külön érdekesség a hajdani tűlevelűek megkövesedett vörösbarna gyantája, az ajkaitra keresztelt hazai borostyánkő.
A harmadidőszak elején az eocén korban keletkeztek a nagy felületet borító nummulinás mészkövek, ilyen a Macska-lik víznyelő is. A harmadidőszak végén, a pliocén korban játszódott le területünkön a legfontosabb felszínalkotó geológiai esemény, a Kab-hegy vulkánossága. A Kab-hegy, mint fővulkán rendkívül nagy mennyiségű bazaltot és bazalttufát szórt szét a területen. Érdekessége, hogy a láva nem pannon üledéket, hanem felső-triász mészkövet és dolomitot fedett be. A csúcs körül gyakori a teljesen vörös lyukacsos bazalt („Kenyérkő”), de a tömör szürke bazalt sem ritka.
A negyedidőszak elején, a pleisztocén korban a száraz éghajlat beköszöntével különböző porok hullásából eredő és összemosott rétegek keletkeztek. Ezek közül a legfontosabb a lösz. Ajka, Padragkút, Úrkút és Nagyvázsony területén meglehetősen nagy foltokban borítja a területet.
A holocénban az alluvíumnak nevezett hordalék felhalmozódása játszódott le a völgyek vonalában.
A talajképző kőzetek elsődleges szerepet játszottak a genetikai talajfejlődésben. A klíma és a víz befolyásoló hatását is figyelembe véve a mészkövek és a fődolomit sekélyen felaprózódott felszínén sziklás váztalajok, rendzinák alakultak ki.
A jelentős kiterjedésű vulkáni bazalt és annak tufái a rankertalaj különböző mélységű típusainak kialakulását tették lehetővé. Lényegesen megjavulnak a talajképződés feltételei a löszborítású területeken, ahol barnaföldek alakulhattak ki.
Növényföldrajzi besorolás, flóraelemek
A növényföldrajzi beosztás szerint a Déli-Bakony részét képező 599 m magasságú Kab-hegy és térsége a Bakonyicum flóravidék Veszprimense flórajárásához tartozik. A terület a térség flórájában különleges helyet foglal el: növényvilága átmenet az Északi-Bakony és a Balaton-felvidék növényvilága között. Jól tükrözik ezt az itt élő szubmediterrán fajok, mint a házi berkenye (Sorbusdomestica), a molyhos tölgy (Quercuspubescens), a pázsitos nőszirom (Irisgraminea), és a vetővirág (Sternbergiacolchiciflora).
A szubmediterrán hatás mellett a magasabb térszint rétjein és erdeiben néhány jellemző atlantikus klímahatást jelző növény található, mint a pettyes orbáncfű (Hypericummaculatum), a királyné gyertyája (Asphodelusalbus), a sárga liliom (Hemerocallislilioasphodelus) és a lecsüngő sás (Carexpendula).
Természetes erdőtársulások
A Kab-hegy északi, észak-nyugati oldala, a vidék mélyebb völgyei a dombvidéki bükkös és a gyertyános tölgyesek élőhelye. A déli és a keleti területeket cseres tölgyesek és mészkedvelő tölgyesek borítják.
Állatvilág
Egy adott terület állatvilágára meghatározóan hatnak a földrajzi és a geológiai viszonyok, s nem utolsó sorban az éghajlati adottságok. Ugyanilyen jelentős a növénytakaró is, hiszen többnyire ez biztosítja az állatok számára létfontosságú közvetlen környezetet, a táplálkozási, rejtőzködési, utódnevelési lehetőségeket.
A Kab-hegy, mint állatföldrajzi táj a közép-dunai faunaterülethez tartozó Magyar-középhegység (Matricum) faunakörzetének dunántúli- középhegységi (Pilisicum) faunajárásában tartozik.
A Kab-hegy állatvilága élőhelytípusok szerint:
Bükkösök
Állatvilága nem olyan gazdag, mint a tölgyeseké, ennek ellenére rengeteg értékes fajt rejteget, melyek más élőhelyeken nem találhatók meg.
Bükköseink egyik legszebb cincérfaja a havasi cincér (Rosaliaalpina), Európa legszebb bogarai közé tartozik. A bükkös talajszintjén az egyik leggyakoribb faj az aranypettyes futrinka (Carabushortensis) és a lapos kékfutrinka (Carabusintricatus). Kétéltűi közül két fajt mindenképpen érdemes kiemelni: a farkos kétéltűek közé tartozó alpesi gőtét (Triturusalpestris) és a farkatlan kétéltűek családjába tartozó sárgahasú unkát (Bombinavariegata). A fák árnyékolta erdei utakon, nyirkos tisztásokon, nedves völgyalji réteken gyakran megpillanthatjuk a hüllők egyik faját, a törékeny vagy lábatlan gyíkot (Anguis fragilis). A bükkösök fajokban gazdag madárvilágának egyik jellemző ragadozó madara, a héja (Accipitergentilis) az erősen záródott, öreg állományokat kedveli. Az odúlakó madarak sorát a harkályfélék számos faja gazdagítja, ilyen a hamvas küllő (Picuscanus) és a fekete harkály (Dryocopusmartius), amely a legnagyobb termetű, közel varjú nagyságú. A középkorú és idősebb szálerdők már kora tavasztól hangosak a csuszka (Sittaeuropaea) és az erdei pinty (Fringillacoelebs) hangjától. Légykapóink közül a fekete-fehér tollazatú örvös légykapó (Ficedulaparva) gyakori fészkelő. Általánosan elterjedt kisemlősök a denevérek vagy „bőregerek” is a cickányokhoz hasonlóan rovarevők, s közismerten éjszakai életmódot folytató állatok.
Tölgyesek
A tölgyesek változatos növényzete nagy fajszámú és sokszínű ízeltlábú-együttesek kialakulását teszi lehetővé. Egyik legnagyobb képviselőjükkel, a nagy hőscincérrel (Cermabyxcerdo) egyre ritkábban találkozhatunk. Elhalt tölgyek korhadó tuskójában tölti lárvakorát a szarvasbogár (Lucanuscervus). Tölgyeseink repülő ékszere a smaragdzöld színű pompás rózsabogár (Potosiaaeruginosa).
A talajszinten nagy számban fordulnak elő a ragadozó futóbogarak, kiemelkedik közülük az aranyos bábrabló (Calosomasycophanta). A fák, bokrok különleges képződményei a gubacsok. Több rovarcsoport (szúnyogok, legyek, darazsak) fajai okozhatják a gubacs kialakulását.
Gerinces állatfajokban is a tölgyesek a leggazdagabb élőhelyek. A kétéltűek közül leghamarabb a barna varangyok (Bufobufo) avarban zörgő „vánszorgását” figyelhetjük meg. A hüllőket képviselő, de a békáknál sokkal rejtettebb életmódot folytató erdei sikló (Elaphelongissima) többnyire a talajszinten mozog. A kétéltűek és a hüllők kis fajszámával ellentétben a tölgyesek madárvilága jóval gazdagabb. A rigófélék leggyakoribb fajai a vörösbegy (Erithacusrubecula), a fülemüle (Lusciniamegarhynchos), az énekes rigó (Turdusphilomelos) és a sárgarigó (Oriolusoriolus). Az ország más tájaihoz hasonlóan itt is az egerészölyv (Buteobuteo) a leggyakoribb ragadozó madár.
A vidék változatos erdőállományaiban jól megtalálhatják életfeltételeiket a nagyvadak, mint a szarvas (Cervuselaphushippelaphus), az őz (Capreoluscapreolus), a vaddisznó (Susscrofa) és a betelepített muflon (Ovis ammonammon). A kisebb ragadozók közül gyakori a róka (Vulpesvulpes), a nyest (Martesfoina), a görény (Mustelapotorius) és a menyét (Mustelanivalis). Kis számban, de csaknem mindenütt jelen van a borz (Melesmeles) és a nyuszt (Martesmartes). Az apróvadak közül találkozhatunk nyúllal (Lepuseuropaeus), fácánnal (Phasianus c. colchicus) és fogollyal (Perdixperdix).
Forrás:
- Dávid, L. (szerk.) (2002): Erdőállomány gazdálkodási terv. Veszprém. pp. 33-45.
- H dr. Harmat, B. (szerk.) (2000): A Bakony a természet kincsestára. Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre, Veszprém. pp. 8-63.
- Hortobágyi, K. (szerk.) (1996): Bakony - Városlőd. Megyei Közművelődési Intézet, Veszprém. pp. 13-16.
- dr. Király, P. (szerk.): Erdők a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. FM Erdőrendezési Szolgálat, Budapest. p. 25.
Óvodásokat, általános iskolásokat, baráti társaságokat és családokat várunk EGÉSZ ÉVBEN, olyanokat, akiket nem riaszt vissza az összezártság:-).
Szállás:
- egy 17 és egy 13 ágyas hálószoba (kísérő tanárok részére 1-1 ágy külön leválasztva) mosdóval, zuhanyzóval és WC-vel.
- a kísérők részére a szobákban egy-egy külön leválasztott ágy áll rendelkezésre, illetve a földszinten külön tisztálkodási lehetőség van számukra.
- a két kísérő részére a szállás ingyenes.
- a szállás díja tartalmazza az ágyneműt, az ágyneműhuzatot, valamint a mosatás díját.
- az épületen belül a csoportok rendelkezésére áll egy közös helyiség és egy kis teakonyha.
Étkezés:
- az erdei iskolában melegítőkonyhás étterem működik, ahol igény szerint napi ötszöri étkezést tudunk biztosítani a csoportok részére.
- a reggeli és a tízórai csomag hideg, az ebéd és a vacsora meleg étel.
- önellátás lehetséges, de javasolt a napi legalább egyszeri meleg étel fogyasztása.
Az iskola felszereltsége:
- esőnapokra: tv, videó, DVD lejátszó, játékok, hifi, projektor, számítógép
- teakonyha: evőeszközök, tányérok, bögrék, kávéfőző, hűtőszekrény, mikro, melegszendvicssütő, gofrisütő, gáztűzhely
- kültéri játékok: pingpong asztal, labdák, hullahopp karika, tollaslabda szett, szivacslabda
- udvar: tűzrakóhely, nyárs, bogrács, fajátszótér, apróvad-bemutató, focipálya, kerti bútorok
Rendezvények, összejövetelek megtartására a közös helyiség, illetve az étterem bérbe adó.
Az iskola területén a mobiltelefonok térerő hiányában jellemzően nem használhatóak.
„Vendég vagy a világban, és ez a világszép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik.”
Wass Albert: Te és a világ
Délelőtt:
- Időjárás megfigyelése (műszerek leolvasása)
- Napi túra útvonalának és a nap témakörének megbeszélése
- Terepi foglalkozás
Délután:
- Napi túra játékos feldolgozása
- Játék, kézműves tevékenységek
Este:
- Csillagászat, vadles, tábortűz, szalonnasütés, bográcsozás
Erdőpedagógiai programjaink:
- Az erdő és növényei
- Az erdei állatok
- Vizek, vízpart
- Erdő- és vadgazdálkodás
- Víz-, levegő- és talajvédelem; időjárás
- Tájékozódás
- Az erdő és az ember
- Évszakok az erdei iskolában
Nem erdőpedagógiai programjaink:
Kézműveskedések:
- bőrözés,
- nemezelés,
- csuhézás (szitakötő, madár, ló, virág, virágbaba),
- agyagozás (müzlis tálka vagy tálca),
- féldrágakőből nyaklánc készítés,
- decoupage (poháralátét, kép),
- gyertyaöntés (zseléből is),
- gyertyamerítés,
- mécsestartó festés,
- papírmerítés,
- medál zsugorkából.
Egyéb programok:
- Csillagászat
- Íjászat
- Kétéltűekről és hüllőkről – előadás
- Madarászat – előadás
- Madarászat – előadás, terepi foglalkozással egybekötve
- Magyarország geológiája – előadás
- Bányászat a környéken – előadás
- Ősmaradványok, legendás kövületek – előadás
1. Kab-hegy – vadászház – Macskalik víznyelő – Hubertus Erdei Iskola (6,8 km)
A Kab-hegy csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra és a Balaton-felvidékre. Látni lehet a nagyvázsonyi várat és a vulkáni eredetű hegyekre jellemző lankás hegyoldalt. A hegyen található nagyobb víznyelőket is útba ejtjük.
2. Hubertus Erdei Iskola – Szőke-kút forrás – Ménesakol rét – bazaltbánya – Hubertus Erdei Iskola (4,5 km)
A Szőke-kút forrás a Kab-hegy időszakos vízfolyása. A túra következő érdekessége a tanösvénnyel közös állomás, a Manók háza. A bazaltbányához érve kiderül, hogy a bazaltot külszíni fejtéssel bányászták.
3. Sárcsikúti tanösvény (4,1 km)
Nem maradhat ki az érdekes látnivalók közül a barlang sem: a tanösvényen található Pokol-lik barlang egy nagyobb teremből áll, amelyhez néhány kisebb oldalfülke csatlakozik. Az erdei rakodó a fa elsődleges feldolgozását, a termékek értékkülönbségét mutatja be: mi történik a kivágott fával? A vadgazdálkodás berendezései közül a magasles, a sózó és a vadetető jelentőségét, használatát ismerik meg a gyerekek. A tanösvény névadó állomására érve egy iható vizű, állandó forrásánál lehetőség van a szomjoltásra.
4. Hubertus Erdei Iskola – Cservár – Bányászati Múzeum – Hubertus Erdei Iskola (3,9 km)
Ezen a kiránduláson két, a törzsüknél teljesen összenőtt bükkfát érintünk, amit egy idős erdész találóan „igás” fának nevezett el. Cserváron valaha erdészek laktak, ma már csak néhány gyümölcsfa emlékeztet a régi időkre.
A kirándulás során betérünk a Köves-árokban található Bányászati Múzeumba és az értékes Ásvány- és Kőzettárba. Mivel háromféle ásványkincsben is bővelkedik a hegy, a környéken nagy hagyományai vannak a bányászatnak.
BÉRLETI DÍJAK:
II. sz. épület (szálláslehetőséggel):
10 főig 30.000, Ft/nap
10 fő felett 2.500, Ft/fő/nap
Étterem:
20 főig 20.000, Ft/nap
21-40 fő 35.000, Ft/nap
41 fő felett 50.000, Ft/nap
DIÁK CSOPORTOK RÉSZÉRE:
SZÁLLÁS: 1.600, Ft/fő
TEREPI FOGLALKOZÁS: 450, Ft/fő
ÉTKEZÉSEK:
DIÁK CSOPORTOK RÉSZÉRE:
REGGELI: 430, Ft/adag
TÍZÓRAI: 305, Ft/adag
EBÉD: 690, Ft/adag
VACSORA: 620, Ft/adag
FELNŐTT CSOPORTOK RÉSZÉRE:
REGGELI: 635, Ft/adag
EBÉD: 1.015, Ft/adag
VACSORA: 890, Ft/adag
A FENTI DÍJAK AZ ÁFA-T TARTALMAZZÁK (FOGYASZTÓI ÁRAK).
ÜDÜLÉSI CSEKKET ÉS MELEGÉTEL UTALVÁNYT ELFOGADUNK.
KÉZMŰVES FOGLALKOZÁSOK:
BŐRÖZÉS: 300-350 Ft/fő (anyagköltségtől függ)
NEMEZELÉS: 300-400 Ft/ fő (anyagköltségtől függ)
AGYAGOZÁS:
MÜZLIS TÁLKA VAGY TÁLCA 600 Ft/fő (+3 000 Ft útiköltség)
FÉLDRÁGAKŐBŐL NYAKLÁNC KÉSZÍTÉS: 250 Ft/fő
CSUHÉZÁS:
SZITAKÖTŐ, MADÁR, PILLANGÓ: 300 Ft/fő
LÓ, VIRÁG, VIRÁGBABA, CSUHÉNYÚL, ANGYAL, DIÓBABA: 400 Ft/fő
CSUHÉBABA: 450 Ft/fő
GYÉKÉNYEZÉS:
SZITAKÖTŐ, PILLANGÓ, MADÁR: 300 Ft/fő
HÓVIRÁG, GYÉKÉNYFIGURA, ANGYAL: 400 Ft/fő
SZALMÁZÁS:
SZALMALÓ: 400 Ft/fő
SZALMACSILLAG: 200 Ft/fő
TEXTILEZÉS:
ILLATZSÁK: 200 Ft/fő
EPER: 200 Ft/fő
TEXTILBABA (KÖTÖZÖTT): 300 Ft/fő
TULIPÁN: 300 Ft/fő
NYUSZI (KÖTÖZÖTT): 300 Ft/fő
DIÓBABA: 300 Ft/fő
DEKUPÁZSOLT ALÁTÉT (PARAFA): 170 Ft/fő anyagköltség + 2.500 Ft/óra
GYERTYAÖNTÉS KB. 5×5×6: 300 Ft/fő anyagköltség + 2.500 Ft/óra
ZSELÉGYERTYA KAGYLÓVAL ~ FÉL DL: 340 Ft/fő anyagköltség + 2.500 Ft/óra
GYERTYAMERÍTÉS: 130 Ft/fő anyagköltség + 2.500 Ft/óra
ZSUGORKA MEDÁL: 120 Ft/fő anyagköltség + 2.500 Ft/óra
+ BŐRSZÁL ~ 100 Ft/fő anyagköltség + 2.500 Ft/óra
+ SZALAG LÁNC 1 CHIFONSZALAGGAL ~200 Ft/fő anyagköltség + 2.500 Ft/óra
KOSÁRKA PEDDIGNÁDBÓL: 180-250 Ft/fő anyagköltség + 2.500 Ft/óra
(alaplap átmérőjétől függően: 5-7-10 cm)
PAPÍRMERÍTÉS: 400 Ft/fő anyagköltség + 2.500 Ft/óra
MÉCSESTARTÓFESTÉS: 300 Ft/fő anyagköltség + 2.500 Ft/óra
EGYÉB FOGLALKOZÁSOK:
CSILLAGÁSZAT:
ELŐADÁS 6.000 Ft
ELŐADÁS + CSILLAGVIZSGÁLAT 7.000 Ft
ÍJÁSZAT: 500 Ft/fő
SOLYMÁSZAT: 900 Ft/fő
HAZÁNK MADÁRVILÁGA (ELŐADÁS): 400 Ft/fő
HAZÁNK MADÁRVILÁGA, TEREPI MEGFIGYELÉSSEL: 500 Ft/fő
HAZÁNK KÉTÉLTŰI, HÜLLŐI (ELŐADÁS): 400 Ft/fő
ÉLET A KORHADÉKON, AZ AVARSZINT. HAZÁNK GOMBAVILÁGA (ELŐADÁS): 400 Ft/fő
HAZÁNK TERMÉSZETVÉDELME, NEMZETI PARKJAINK (ELŐADÁS+JÁTÉK): 500 Ft/fő
HAZÁNK FÖLDTANI CSODÁI. BARANGOLÁS A „MEGKÖVESEDETT” MAGYARORSZÁGON. AZ ÁSVÁNYOK, KŐZETEK VILÁGA (ELŐADÁS, KŐZETBEMUTATÓ): 400 Ft/fő
A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK ÉRTÉKEI (ELŐADÁS): 400 Ft/fő
MAGYARORSZÁG GEOLÓGIÁJA (ELŐADÁS): 4.500 Ft
BÁNYÁSZAT A KÖRNYÉKEN (ELŐADÁS): 4.500 Ft
ŐSMARADVÁNYOK, LEGEDÁS KÖVÜLETEK (ELŐADÁS): 4.500 Ft
FIZETÉS:
-
KÉSZPÉNZZEL VAGY ÁTUTALÁSSAL AZ ERDEI ISKOLÁBAN (SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS, ERDŐPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK)
- A NEM ERDŐPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOKAT A PROGRAMADÓVAL A KÉRT FOGLALKOZÁS UTÁN KÉSZPÉNZZEL KELL RENDEZNI.
Az árak az ÁFA- tartalmazzák.
Az árváltozás jogát fenntartjuk!
Az erdei iskola a Kab-hegy nyugati lábánál, Ajka központjától 7 km-re található az erdő mélyén.
Vonattal: A vonatról Ajkán kell leszállni, amely a Budapest-Szombathely vasútvonal mellett fekszik. Az állomástól az iskoláig autóbusz igénybevételét javasoljuk, igény esetén autóbuszbérlésben tudunk segíteni.
Autóval, autóbusszal: Az iskola Ajka felől közelíthető meg a 8. sz. főúton. Ajka-Bakonygyepesnél Ajka centrum irányába kell fordulni, majd Ajkán átautózva az utolsó körforgalomnál Csinger-Bódé irányba kell kihajtani. Ezt követően útbaigazító tábla jelzi, hogy az erdei iskolához jobbra kell kanyarodni, majd bátran hajtson be egyenesen az erdőbe, ahol 2 km-t autózva találja meg iskolánkat.
Mi az erdei iskola?
Furcsa kifejezés az erdei iskola. Egyrészt azért, mert szó szerinti értelmezése nem azonos a szakkifejezésként való értelmezésével. Nem feltétlenül erdőben szerveződik, hiszen vízparton, füves élőhelyen, sőt települési környezetben is megvalósíthatjuk. Nem is igazi iskola, mivel a hagyományos tanórai tanulás formáit és kereteit tudatosan meghaladni, átlépni törekszik.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az erdei iskola egyszerre több dolgot is jelöl:
1 magát e sajátos tanulásszervezési módot,
2 annak megszervezését, megvalósítását biztosító szolgáltatást és
3 a tanulócsoportot befogadó, a terepi helyszínt nyújtó objektumot egyaránt.
Az erdei iskola egyszerre komplex és integrált.
- Komplex, mert vizsgálódásának tárgya több, különböző, de egymással belső összefüggésben álló művelődési területhez egyszerre tartozik. A környezet, mint rendszer csak ezek együtteseként, működő egészeként értelmezhető.
- Integrált, mert összetevőit mindig az ember és környezete viszonyának tükrében vizsgálja, s ez a kapcsolat integrálja az ennek megértéséhez szükséges tudást is.
Íme a definíció:
Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.
Erdei iskola szolgáltatás:
Az erdei iskola szolgáltatás az a szolgáltatás, amely az erdei iskola nevelési- és tanulásszervezési egysége megvalósításához megfelelő helyszínt, az arra kidolgozott szakmai programot, és a tervezett tevékenységekhez szükséges szakembereket, eszközöket és anyagokat a pedagógusok igényei és elvárásai szerint szakszerűen és rendszerszerűen biztosítani kész és képes.
Az erdei iskolában a tanítás-tanulás folyamata tehát a hagyományos iskolai ismeretközvetítéstől alapvetően különböző közegben szerveződik. A „máshol-lét” élményének hatására felbomlanak a hagyományos iskolai tanulásszervezési formák keretei, ezzel az erdei iskola azok korlátait túllépni, meghaladni is képes.
Erdőpedagógia:
A környezeti nevelés olyan speciális területe, ahol a nevelés helyszíne az erdő, a programjaiban erdészeti ismeretek (az erdei életközösségről és az erdőben folyó gazdálkodásról szóló ismeretek) bemutatása dominál. A foglalkozások erdész vezetésével vagy közreműködésével folynak.
Az erdőpedagógia a természet rendszerszerű működésének elvét az erdei életközösség példáján keresztül próbálja bemutatni. Egyben igyekszik tudatosítani, hogy az erdő nemcsak tiszta természet, hanem kultúr- és gazdasági térség is egyben, ahol ennek következtében folyamatosan jelen van az ember. Az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat lehetőségét a fenntartható, természetkímélő erdőgazdálkodás hosszútávra tervező példáján keresztül mutatja be.
Az erdőpedagógia módszereiben épít az aktív, cselekvő együttműködésre és a saját tapasztalatszerzésen alapuló tanulásszervezésre. Jellemzően élménypedagógiai terepi módszereket alkalmaz, melynek része a felfedező kísérlet, bemutatás, megfigyelés, vita, beszélgetés, kiselőadás, kérdve kifejtés, valamint a projektmódszer.
Erdészeti erdei iskola:
Az erdészeti erdei iskola az erdei környezet adottságaira építő, erdőpedagógiát alkalmazó oktatási, ismeretterjesztési intézmény, melyet erdőgazdálkodó működtet. Az erdészeti erdei iskola infrastrukturális és szervezeti hátteret biztosít az erdőpedagógiai alapokon nyugvó oktató-nevelő tevékenységnek. Célja, hogy elősegítse az ifjúság és a felnőttek erdőbarát, környezettudatos magatartásának kialakulását, fejlődését. Feladata, hogy ráirányítsa a figyelmet a globális környezeti gondokra, és javaslatokat nyújtson lokális megoldásokra.
Az erdészeti erdei iskolákban jellemzően erdőpedagógiai foglalkozások zajlanak, de a programokban helyt kaphatnak egyéb kulturális, sport és szabadidős foglalkozások is. A tantervhez és tanrendhez kapcsolódó erdei iskolai programok zömében az iskolai szorgalmi időszakban zajlanak. Az erdészeti erdei iskolákat általában óvodások és diákok látogatják, de felnőtt résztvevők fogadására is van lehetőség.
Pintér Eszter erdei iskola vezető
Telefon: (+3670) 547 5386; (+3630) 300 7009
Cím: HM VERGA Zrt. Hubertus Erdészeti Erdei Iskola
Ajka Pf.: 160
e-mail: erdeiiskola@verga.hu