zold_tanoda_varpalotaZöld Tanoda, Várpalota

Szállás

A házban két 12 férőhelyes /emeletes ágyak/ szobában tudjuk elszállásolni a diákokat, illetve baráti társaságokat. A kísérőtanárok részére 2 db kétágyas szoba áll rendelkezésre. A szobákhoz szintenként közös mosdó, WC és zuhanyzó tartozik.

Étkezés

A földszinten konyha várja vendégeinket, ahol villanytűzhely, mikrohullámú sütő, hűtőszekrény található. Nagyobb csoportok étkeztetését a városban több vendéglátóhelyen tudjuk megoldani.

Az előadóterem felszereltsége

30 férőhelyes terem, melyben videó, dvd-lejátszó, interaktív tábla és internet hozzáférés áll a vendégek rendelkezésére.

Udvar: tűzrakóhely, nyárs, bogrács, kemence, fajátszótér, kerti bútorok

Rendezvények, összejövetelek megtartására az előadóterem bérelhető.

Természeti környezet

A település fekvése:

Várpalota két ellentétes tulajdonságú vidék, a Bakony és a Sárrét találkozásánál, a Bakony hegység szelíd déli nyúlványain, illetve a Sárrét vízmarásos síkságának északi peremén terül el.

A hegység minden szépsége megtalálható itt: tölgyesekkel, bükkösökkel és fenyvesekkel gazdagon díszített, apró- és nagyvadban, madarakban egyaránt bővelkedő vonulatok, kopárságukban is figyelemre méltó fennsíkok, romantikus völgyek, titokzatos, a hajdani betyárvilágot idéző barlangok és szurdokok.

A táj adottságaiból ered egy rendkívül olcsó energiaforrás, a szél. A táj embere ősidők óta ismerte és használta is ezt a gazdaságos energiát, amit mi sem bizonyít jobban, mint a mindössze 10 kilométerre található Tés település még ma is működőképes szélmalmai.

A környék országos jelentőségű barlangokkal is büszkélkedhet, melyek száma meghaladja a 250-et! Legismertebb közülük az Alba Regia barlang, mely a Csőszpuszta határában lévő barlangkutató állomás barlangászainak vezetésével látogatható. Ez a víznyelőbarlang több mint 2 km hosszú és mélysége 200 méter, mellyel hazánk harmadik legmélyebb barlangja!

A várostól délre, délkeletre fekvő vidék másért és másként szép. Sárrét néven tartják nyilván azt a vizekben gazdag, gyakran ingoványos területet, amelyet a Sárvíz patak táplál.

Mária Terézia királynő (1740-1780) idejében a Sárrét nagy részét lecsapolták, mesterségesen kiszárították. A lakosság örömmel vette a jelentős munkákat, mi több, a munkák egybeestek a terület nagybirtokosainak elképzeléseivel is – a Zichyek a lecsapolás révén jelentős művelhető földeket nyertek, melyeket jobbágyaikkal műveltettek.

A mai horgászatra és vízi sportokra csábító vízfelületeknek semmi közük a régmúlt történtekhez, a történelmi Sárréthez. A XIX-XX. század szénbányászatának különös emlékei ezek a tavak. A bányaművelés folyamán összegyűlt csapadék, illetve talajvíz hozta létre őket és kiszámíthatatlanságuk, hirtelen változó mélységük miatt fürdésre alkalmatlanok és veszélyesek. A horgászok ennek természetesen örülhetnek – számtalan helyen próbálhatnak szerencsét…

Növényzet és állatvilág

Várpalota és környéke a Dunántúli-középhegység erdőgazdasági tájcsoport Bakonyalja erdőgazdasági táj, illetve a Keleti-Bakony természetföldrajzi tájegység része.

A terület természetes növénytársulásai igen nagy változatosságot mutatnak: nyílt és zárt dolomit sziklagyepek, cserszömörcés karsztbokorerdők, mészkedvelő tölgyesek, szurdokerdők találhatók a környéken. Igen magas a védett növényfajok száma: tarka kosbor, sömörös kosbor, árvalányhaj-fajok, magyar körte.

Az állatvilág is igen változatos. A gímszarvas, őz, vaddisznó, borz és róka nagy számban él a területen, de találkozhatunk muflonnal és dámmal is. Sok védett és veszélyeztetett faj is él az erdőkben. A sokféle lepkefaj mellett az orrszarvúbogár és a szarvasbogár sem ritka. A térségben rendszeresen táplálkozó és vonuló, valamint itt fészkelő madarak 130-150 fajt képviselnek. Ezek közül is kiemelkednek a védett fajok: fehérhátú harkály, fakopáncsok, gyurgyalag, kerecsen- és vándorsólyom, kövirigó, uhu, szalakóta, réti sas és sok récefaj. Az emlősök közül jelentősek a denevérfajok, a pelék és a mókus, a nyuszt, az újra megjelenő ürge és a vadmacska.

A tavak környékén a fent említett madárfajok mellett több vidracsalád is színesíti az állatvilágot.

A Tési-fennsíkon található Burokvölgyi Természetvédelmi Terület őrzi és jellemzi azokat a természeti szépségeket, amelyek jellemzőek a bakonyi szurdokvölgyekre. Itt több mint 60-féle növényfaj és közel 140- féle állatfaj jelenléte bizonyítja a védetté nyilvánítás okát.

Tölgyesek

A terület geológiai és talajadottságai alapvetően meghatározzák a növénytakarót, bár az emberi beavatkozás jelentős változásokat eredményezett ezen a téren. Mégis az erdők jellemző fás társulásai közül a mészkedvelők népesítik be a környéket. A cseres-tölgyesek leggyakoribb fája a csertölgy, mely igen jól bírja a szélsőségeket is – leginkább a vékony talajréteg és a gyorsan elszivárgó csapadék teszi próbára az állományt. A korábbi évtizedek csapadékosabb időjárása azonban lehetővé tette, hogy ezeken a „silány” termőrétegű területeken olyan fafajok is megtelepedjenek, mint a bükk. Ennek jó példája a várostól északra található Kopasz-tető, ahol a megfelelő mikroklíma következtében gyönyörű példányokat is találhatunk.

Jellemző elegyfaj a virágos kőris, a mezei juhar, a gyertyán, a nagylevelű hárs, a vadgyümölcsök, és találkozhatunk kocsánytalan tölggyel, barkóca berkenyével és szilfajokkal is.

A környék egyetlen valóban természetes erdeje a Burok-völgyben található, ahol a fák „állva halnak meg”és az újulat emberi beavatkozás nélkül veszi birtokba a területet.

A város körül feltűnően sok nagyobb kiterjedésű fenyvest találunk. Ezek fekete fenyő állományok, melyek szegélyén keskenylevelű ezüstfák sorakoznak. A cél a telepítéskor a kopár részek befásítása, valamint a város védelme volt, a sokszor goromba bakonyi szél ellen…

Az utóbbi évek erdőtelepítései során előtérbe kerültek az őshonos fafajok, melynek szép példája a Vár-völgyben található 15 ha-os cser-molyhos tölgyes erdőfelújítás.

Vízrajz

A vidék a Séd-Nádor vízrendszer vízgyűjtő területéhez tartozik. A nagymértékű szennyvízbevezetés, duzzasztás és átvezetés miatt természetes vízjárásról, vízhozamról e vizek esetében nem beszélhetünk.

A térség legfontosabb vízfolyásai: Péti-víz – Csákány-árok – Köves-kanális – Nagy Birkás-tó – Inotai-vízfolyás – Nagy Bivalyos-tó – Hidegvölgyi-patak. A folyóvizek vízhozama nem jelentős.

Az állóvizek – melyekből viszonylag sok van – többnyire a szénbányászat elmúlt 100 évének eredményeképp jöttek létre. Vannak olyanok, melyek bányagödrök és a külfejtés befejezését követően talajvízzel teltek meg /Grábler-tó, Szélhely-tó és a Bántai-tó/, míg másik részük a mélyművelésű bányák felett alakultak ki süllyedés következtében /Nagy Birkás és Nagy Bivalyos-tó/. Mélységük igen változó, 2-3 és 20-40 méter.

A felszín alatti vizeket vizsgálva megállapítható, hogy a térség két vízföldtani tájegység határán fekszik. Várpalota ivóvízhálózata döntően a Bakony karsztvízrendszeréből táplálkozik.

  1. Vár-völgyi tanösvény: Várpalota – Vár-völgy – Pusztapalota – Várpalota

P és P+ turistajelzésen. A tanösvény a Vár-völgy bejáratától indul és oda is ér vissza.

táv: 11 km

 

  1. Várpalota, Thuri-vár – Vár-völgy – Bükkfa-kút árok – Vár-berek – Csörget-völgy – Várpalota

P és P+, valamint K+ jelzéseken

táv: 12,6 km

 

  1. Burok-völgy túra /Természetvédelmi terület!/: Várpalota – Királyszállás mh. /autóbusszal/ – Burok-völgy – Bakonykúti – Várpalota

A völgy Királyszállás felőli bejáratát autóbusszal lehet megközelíteni. Csak az igazán felkészültek vállalkozzanak erre az útra, mivel a völgy sok helyen igen nehezen járható, de megéri a fáradtságot… Bakonykúti pedig egy igazi gyöngyszeme a Keleti-Bakonynak.

P és P+ jelzéseken, Bakonykútitól K+ jelzésen illetve hadiúton vissza Várpalotára.

táv: 18 km

 

  1. „Malom-túra”: Tés – tési szélmalmok – Jásd – jásdi fűrészmalom – Szent-kút – Római fürdő – Tés

Várpalotáról Tésre a menetrend szerinti autóbusszal érdemes utazni, de a vállalkozó szellemű, eltökélt túrázók gyalog is megközelíthetik a falut a Várpalota – Vár-völgy – Pusztapalota – Márkus szekrénye – Tés útvonalon a P és P négyzet turistajelzést követve.

táv: 9,8 km

 

  1. „Nádasdy”- túra: Várpalota – Vár-völgy – Pusztapalota – Öreg Futóné – Alsópere

Arborétum, múzeum, kápolna,

Végig a P turistajelzésen.

táv: 18,9 km

 

  1. „Madárles”: Várpalota – Inota-II tó – Nagy Bivalyos tó – Kis Sárréti tavak – S-II tavak – Várpalota

Turistajelzés nincs, vezetett túra.

Kimondottan a madarak szerelmeseinek ajánljuk, főleg a tavaszi és őszi madárvonulások alkalmával. Több madárritkaság is távcső elé kerülhet a könnyű séta alkalmával, valamint a környék legnagyobb dankasirály költőtelepe is itt található. Aki kitartó és a hajnali-esti órákat is rászánja, kis szerencsével vidrával is találkozhat…

táv: 3,5 km /8 km/

 

  1. Várpalota- Szélhelyi tó – Cseri-erdő – Pétfürdő – Péti dombok – Péti kilátó – Római gát – ösküi Kerektemplom

K – SK+ és S turistajelzéseken

táv: 11 km

Autóval, busszal: Budapestről Székesfehérvárig az M7-es autópályán, vagy a 7 számú főúton, Székesfehérvártól a 8 számú főúton.

Veszprém felől a 8 számú főúton.

Vonattal a Budapest – Székesfehérvár – Szombathely vasútvonalon érkezhetnek Várpalotára

GPS: N 47 11.843’ E 18 08.373’

Turisztikai Iroda:

Telefon: + 36-88-591-528, +36-88-591-540

 

Romhányi Péter: +36-30-238-3181

 

E-mail: info@verga.hu