 |
 |
Menü |
 |
|
| |
|
A HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. tevékenységi köre:
"a hozzátartozó területeken a nemzetgazdasági érdekek, az ágazati és a honvédelmi követelmények biztosítása mellett az erdő-, vad- és mezőgazdasági munka, továbbá a fa- és egyéb ipari tevékenység szakszerű és gazdaságos megszervezése, irányítása és végzése. Gondoskodik a meglévő erdőállományok és fásítások fenntartásáról, új erdők és fásítások létesítéséről, az erdőterveknek és a szakmai követelményeknek megfelelő, a honvédelmi igényekkel összehangolt erdő- és vadgazdálkodásról" (Alapító okirat, 1967.).
|
|
|
A részvénytársaság székhelye Veszprém. A veszprémi vár látképe.
|
A HM VERGA Zrt. a Magas-Bakony- és a Bakonyalja tájegységekben található cca. 50 ezer hektár állami erdőterületeken, 7,2 millió m3 élőfa készletű erdőt kezel, amely erdővagyon értéke mintegy 15 milliárd forint. A területek több mint fele - 26,5 ezer hektár - honvédelmi célokat szolgál.
A HM VERGA Zrt. gazdálkodásának induló alapelve:
Igényes szakmai munkával biztosítani a fatermesztési feladatok magas szintű végzését, belső szervezési intézkedésekkel és a szükséges műszaki fejlesztésekkel megteremteni az eredményes fahasznosítás feltételeit.
|
|
|
A részvénytársaság központi irodaháza Veszprémben.
|
Az Erdőgazdaság története
Az Erdőgazdaság 1967-ig Balatonfelvidéki Erdőgazdaság néven működött 48,4 ezer hektáron, 8 erdészettel és 80 védkerülettel. Ezek a területek - hozzávéve a lőtéri és védterületeket - a Honvédelmi Bizottság 7/187/1967. számú határozatával és a Magyar Népköztársaság Honvédelmi Miniszterének parancsával a Magyar Néphadsereg Veszprémi Erdőgazdaságává alakult 1967. július 1-vel. Az új szervezeti rendben 5 erdészet - Veszprém, Zirc, Dudar, Ajka, Herend - működött, valamint a Műszaki erdészet.
A Honvédelmi Minisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaság részvénytársasággá alakítását a HM 1993 elején hajtotta végre, az Rt. 100%-os állami tulajdonban maradt. Az átalakulással egyidőben az erdészetek átszervezésével létrejött 4 erdészet - Zirc, Kabhegy, Herend, Királyszállás -, két fűrészüzem - Zirc, Herend -, egy faipari üzemüzem - Zirc -, műszaki üzem - Veszprém -, bánya üzem - Veszprém -, felépítésű szervezeti rendben a gazdálkodó egységek a korábbinál nagyobb önállóságot élvezetek. A szervezeti struktúra folyamatos fejlesztése, az gazdálkodás érdekeit szolgáló ésszerű privatizáció az elmúlt 10 évben kiemelkedő fontosságú feladat volt. 1997-ben a piaci környezet változása szükségessé, a törvényi szabályozás pedig lehetővé tette, hogy a vállalat működési folyamatait újra gondolva, a hosszú távú biztonságos működtetés lehetőségeinek megteremtése érdekében, a fa- és fűrészipari ágazatok leválasztásával, egy az alaptevékenységre koncentráló szervezetet hozzunk létre. Az átszervezés, amely során 1998-ban összevontuk a herendi és kabhegyi erdészeteket és 2000-ben megszűntettük a Műszaki Üzemet, javítja a gazdálkodás és az irányítás hatékonyságát, csökkenti a költségeket.
|
|
|
A központi irodaház udvarán a favágó szobra látható. (Veszprém, Jutasi út 10.)
|
Természeti környezet
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája. A mintegy 3540 km2 alapterületű táj hazánk egyik legerdősültebb vidéke. Az erdők területe 140 ezer ha, ennek közepén keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. cca. 50 ezer ha-on. A táj képe hosszú földtörténeti, gazdasági- és kultúrtörténeti folyamatok eredőjeként alakult ki. A Bakony keleti nyúlványai a triászban képződött fődolomitból és mészkőből állnak, északi és nyugati tömbjét júra és krétakori mészkő borítja. A táj domborzatilag mérsékelten tagolt. Jellemzőek a fennsíkok, az azokból kiemelkedő bércek között meghúzódó medencék, a bazalt "tanúhegyek".
Az éghajlati átlagok szélsőségesek. A déli oldalak szárazak, melyeken a csapadék 500-600 mm évente. A Magas-Bakonyban 700-800 mm a csapadék. Az évi átlagos napfénytartalom 2000 óra, átalagos évi középhőmérséklet 9,0-10,5 Co. Felszíni vizekben szegény a táj. A vízgazdálkodást rontotta a bauxitbányászat miatti vízkiemelés, csökkent az ivóvízkészletet adó karsztvizek szintje és a helyzetet tovább rontotta az 1988-1998 közötti évek aszályos időjárása. Jellemző talajféleségek, sziklás váz, rendzina, a vastag lösztakarókon, pedig barnaföld és agyagbemosódásos barna erdőtalajok, ez utóbbiak a megfelelő klímahatással párosulva a legszebb erdők termőhelyei. Az erdőírtások után a lejtős területeken a meginduló mezőgazdasági művelés következtében a felső talajszintet olyan mértékben károsította az erózió, hogy csonka erdőtalajok vannak gyenge termőértékkel.
A HM VERGA Zrt. területének cca. 30%-a a Déli-Bakony tájegységben található. A Magas-Bakony hegységből cca. 60%-ot birtokol, míg a fennmaradó rész a Kelet-Bakonyhoz tartozik. Az Észak-Bakonyban gyönyörű elegyes bükkösök, gyertyános- és cseres-tölgyesek díszlenek. A szűk, mély völgyekben szurdok erdők, déli melegebb lejtőkön karsztbokorerdők találhatók.
|
|
|
|
|
