 |
 |
Menü |
 |
|
| |
|
A magyar erdészek javaslatára fogadta el a VII. Erdészeti Világkongresszus (Buenos Aires, 1972), hogy valamennyi erdőterület egyidejűleg tölt be gazdasági, védelmi és közjóléti szerepet.
Az erdőállomány jellegétől, elhelyezkedésétől, a társadalmi, gazdasági tényezőktől függ, hogy ezek közül melyiket tekintjük elsődlegesnek. A gazdasági erdők a tarta-mosság, a gazdaságosság és a szükség-letfedezés elvei alapján a fatermesztés, magtermesztés, vadgazdálkodás céljait szolgálják.
Az erdők védelmi szerepe kettős: védő és védett
- védett az az erdő, amely olyan ritka természeti értéket hordoz, hogy annak védelme indokolt,
- védő szerepe azoknak az erdőknek van, amelyek valamely természeti értéket (fafaj, víz, stb.) vagy emberi tevékenység védelmét biztosítják (honvédelem, határőrség).
Az erdők közjóléti funkciója kiemelkedő jelentőségű, mindannyiunk pihenését, felüdülését biztosítja. Az erdők főfunkció szerinti megoszlása három erdészetünknél eltérő; Zircen a gazdasági rendeltetésű erdők, Királyszálláson a védelmi célt szolgáló erdők, Kabhegyen a gazdasági funkció mellett jelentős közjóléti szerepet betöltő erdők aránya különös tekintettel az Ajka melletti Parkerdő vontatkozásában.
Az Rt. által kezelt erdők 90%-ban őshonos fafajokból (tölgy, cser, bükk, gyertyán stb.) álló zömében természetszerű erdők, ahol az erdőtervekkel összhangban álló természetközeli erdőgazdálkodást folytatunk. A fennmaradó 10% kultúrerdő, (telepített erdei és feketefenyő) amely a Veszprém környéki kopárokon az I. világháborút követő és a mai napig tartó erdőtelepítési tevékenység következtében jött létre.
|
|
|
|
Mag- és csemetetermelés
Az erdészeti szakma lényegi ismérvei közül a bővített újratermelés kiemelkedő jelentőségűnek tekinthető. A megvalósítás eszköztárába tartozik a maggazdálkodás is amely a közvetett genetikai megújítást takarja. Lényege, hogy az induló állomány kiindulási anyagát a magot, mint az öröklődő lényeges tulajdonságok hordozóját genetikailag javított minőségben használja fel.
A maggazdálkodás a mag termeléséből, megvédéséből, hozamának fokozásából, begyűjtéséből, feldolgozásából, kezeléséből, tárolásából, forgalmazásából áll.
A beszerzett és begyűjtött mag a magvetéssel történő erdősítések illetve a csemetekerti magvetések szükségletét kell hogy fedezze, a fennmaradó mennyiség eladásra kerül.
A gazdaság életében a maggazdálkodás nem csak profittermelési céllal működik hanem, hogy a saját szükségleteihez megfelelő minőségű szaporító anyagot biztosítson.
A termőhelynek megfelelő fafaj megválasztás után a jó fajtakiválasztásnak, majdpedig a kifogástalan minőségű szaporítóanyag megtermelésének döntő szerepe van abban, hogy milyen lesz a jövő erdeje.
Az erdészeti csemetetermelés négy csemetekertben - Szarvaskút, Bocskor, Kádárta és Nagyvázsony - történik. A szabadföldi, félintenzív és intenzív (termesztőközeges és fólia alatti termesztőközeges) csemetetermesztés 26,5 hektáron folyik és évente, mintegy 5 millió darab csemetét termelünk. Ez a mennyiség ad biztosítékot az erdőfelújítások elvégzéséhez, erdőtelepí-tések, karácsonyfatelepek létrehozásához és ad lehetőséget a hazai és export piacokon való részvételre.
A Balaton közelsége, valamint az egyre fokozódó igény az esztétikus kertkultúra ösztönzött bennünket arra, hogy 1996-ban elindítsuk kertészeti dísznövény termesztésünket a nagyvá-zsonyi csemetekertben. Ma már több tízezer darab konténeres fenyőféle és szabadföldi cserje képezi kínálatunkat.
|
Erdőfelújítás, erdőtelepítés, erdőnevelés
Az erdőfelújítás fogalma alatt a letermelt faállomány helyén az erdő újból létrehozását értjük természetes úton és mesterséges beavatkozással, míg az erdőtelepítés új erdő létrehozását jelenti.
Az erdőnevelés feladata folyamatos emberi beavatkozással olyan erdők létrehozása, amely az adott természeti környezetben az ember igényeinek (elsődleges rendeltetésnek) leginkább megfelel.
Az erdőfelújítás a HM VERGA Zrt. erdeiben, mivel 90%-ban természetszerű erdőket kezel, természetes úton,
magról történik, esetlegesen ez kiegészítésre szorul az általunk végzett makkrakással.
Ezek a felújult, felújított erdők adják meg a véghasználatok elvégzésének lehetőségét.
Erdeinkben évente kb. 200-250 ha végvágást követő felújítási kötelezettség keletkezik, amelyben a gondos, kíméletes fakitermelés ellenére is szükséges az újulat kiegészítése, pótlása.
Erre a célra évente kb. 1 millió csemetét használunk fel, amelyeket azonban úgy választunk meg, hogy sokszínűbbé, több fafajúvá alakítsuk erdeinket.
A részvénytársaság szakmai tevékenységére jellemző, hogy erdő-felújítási hátraléka 5-10 ha évente, amely országos szinten is egyedülálló.
Az erdőfelújítási tevékenység finanszírozása az érvényben lévő rendeletek szerint történik, amely azonban a felmerült költségek mintegy 60-70%-ának fedezetét jelenti csak.
Ez a rendszer a gazdálkodók számára nagy hátrányt jelent, különösen ott, ahol az éves K-1 költségvetések esetében az erdőgazdálkodók még további befizetésre kötelezettek.
|
|
|
|
Erdőtelepítés
A Veszprém és Várpalota környéki dolomitkopárokról az elmúlt évszázadokban eltűnt erdők újratelepítése az I. világháborút követő években kezdődött meg és tart napjainkban is.
Ez a kopárfásítás nagy jelentőségű a termőtalaj védelme, termőképességének javítása, továbbá
a felszín alatti vízkészletek védelme és az itt élő lakosság közérzetének javítása érdekében.
A telepítési területek zömmel a KGYLP kevésbé frekventált területén, valamint a lakóhelyek és a gyakorlatok helyszíne közötti területeken történt, történnek az zaj, fény, porártalmak csökkentése érdekében.
A Honvédelmi Minisztérium engedélye alapján a Vezérkar jóváhagyásával az elkövetkező években 800 ha telepítési feladat lehetőség nyílt meg az Rt. előtt és ezt egy évi 100-150 hektáros ütemben el is kívánja végezni, amennyiben az ehhez szükséges támogatást meg tudja szerezni a költségvetésből.
A fafaj megválasztásban az eddigiektől eltérően azonban nagyobb szerepet kíván adni a hazai őshonos fafajoknak - ahol a termőhelyi viszonyok azt lehetővé teszik -, mert az elmúlt évek abiotikus kárai nagy pusztítást okoztak a fiatal fenyvesekben.
Az erdőtelepítések finanszírozása állami, költségvetési pénzekből történik és az egységárak lehetővé teszik annak végzését.
|
|
|
|
Erdőnevelés
A fiatal erdők ápolása - erdőnevelés - évente kb. 2.500 ha-on történik meg az erdőtervek előírásainak megfelelően.
Ez a tevékenység (ápolás, tisztítás, törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítés) azt szolgálja, hogy véghasználati korra az a fafaj és állományszerkezet alakuljon ki, amely a legnagyobb értéket hordozza és legjobban hasznosítja a termőhelyet olymódon, hogy annak termőképességét fokozza.
|
|
|
|
Fakitermelés
A HM VERGA Zrt. által kezelt
7,2 millió m3 élőfakészletű erdők évente 160 000 m3 növedéket produkálnak.
(Az 1 ha-ra vetített éves növedék
5 m3/ha/év szemben az országos átlaggal, amely 6,7 m3/ha/év.)
Elméletileg az erdőkből csak az évi növedék erejéig szabad kitermelni, ha az erdők területét fakészletét csökkenteni nem akarjuk.
Magyarországon a megfogalmazott cél, hogy az erdők területe és fakészlete növekedjen és a jelenlegi 18%-os
//---
erdősültség - a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium célkitűzése szerint - elérje a 25%-27%-ot.
A fentiek figyelembevételével az Rt. által kezelt erdőkből évente 150 000 m3 kitermelése engedélyezett az erdőtervek által. A vállalkozás alapvető feladatának tekinti a lehetőség maximális kihasználását és szigorúan szabályozott ütemterv szerint készíti elő a véghasználatok elvégzését lehetővé tevő felújulások, felújítások elvégzését.
Sajnos az elmúlt években az üzemterven felüli mennyiség kitermelése is szükségessé vált, mivel 1993-tól évi rendszerességgel abiotikus (szél, zúzmara, vizes hó) károk következtek be.
//---
Az elmúlt években - 1998. évet is beleértve - 80 000 m3 károsodott faanyag kármentését kellett és kell elvégezni, megtetézve mindezt közel 100 hektáron erdőfelújítási kötelezettség belépéssel.
A VERGA Rt. fakitermelési feladatait 100%-ban vállalkozók bevonásával végzi. 2001 évtől - a Műszaki üzem megszüntetésével, a szállítópark privatizálásával ill. bérbeadásával -,
az eredei közelítési és szállítási feladatokat is vállalkozók végzik.
A megtermelt faanyag több mint a fele külföldre került értékesítésre.
|
|
|
|
|
|
|
|
