Erdészeti Erdei Iskola
Az erdészeti erdei iskola az erdei környezet adottságaira építő, erdőpedagógiát alkalmazó oktatási, ismeretterjesztési intézmény, melyet erdőgazdálkodó működtet. Az erdészeti erdei iskola infrastrukturális és szervezeti hátteret biztosít az erdőpedagógiai alapokon nyugvó oktató-nevelő tevékenységnek. Célja, hogy elősegítse az ifjúság erdőbarát, környezettudatos magatartásának kialakulását, fejlődését. Feladata, hogy ráirányítsa a figyelmet a globális környezeti gondokra, és javaslatokat nyújtson lokális megoldásokra.
Az erdészeti erdei iskolákban jellemzően erdőpedagógiai foglalkozások zajlanak, de a programokban helyt kaphatnak egyéb kulturális, sport és szabadidős foglalkozások is. A tantervhez és tanrendhez kapcsolódó erdei iskolai programok zömében az iskolai szorgalmi időszakban zajlanak. Az erdészeti erdei iskolánkat rendre óvodások és diákok látogatják.
Szállás
Egy 17 és egy 13 ágyas hálószoba mosdóval, zuhanyzóval és WC-vel. A kísérők részére a szobákban egy-egy külön leválasztott ágy áll rendelkezésre, illetve a földszinten külön tisztálkodási lehetőség van számukra. Gyerekcsoportok esetén a két kísérő részére a szállás ingyenes. A szállás díja tartalmazza az ágyneműt, az ágyneműhuzatot, valamint a mosatás díját. Az épületen belül a csoportok rendelkezésére áll egy közös helyiség és egy kis teakonyha.
Étkezés
Az erdei iskolában melegítőkonyhás étterem működik, ahol igény szerint napi ötszöri étkezést tudunk biztosítani a gyermekcsoportok részére. A reggeli és a tízórai csomag hideg, az ebéd és a vacsora meleg étel. Önellátás lehetséges, de javasolt a napi legalább egyszeri meleg étel fogyasztása.
Az iskola felszereltsége
Játékok, hifi, projektor, számítógép
Teakonyha: evőeszközök, tányérok, bögrék, kávéfőző, hűtőszekrény, mikro, melegszendvics sütő, gofrisütő, gáztűzhely
Kültéri játékok: labdák, hullahopp karika, tollaslabda szett, szivacslabda
Udvar: tűzrakóhely, kemence, nyárs, bogrács, fajátszótér, apróvad-bemutató, focipálya, kerti bútorok
Rendezvények, összejövetelek megtartására a közös helyiség, illetve az étterem bérelhető.
Az iskola területén a mobiltelefonok térerő hiányában jellemzően nem használhatóak.
Szeretettel várja Önöket a VERGA Zrt. Hubertus Erdészeti Erdei Iskolája
| Találd meg könnyen: 47.064248, 17.598445 |
Bővebb információk és foglalás: Turisztika@verga.hu |
| Hubertus Erdészeti Erdei Iskola NTAK regisztrációs szám: EG19003171 |
|
Szeretettel várja Önöket a VERGA Zrt. Hubertus Erdészeti Erdei Iskolája
„Vendég vagy a világban, és ez a világszép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virága rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik.”
Wass Albert: Te és a világ
Az erdei iskola fontossága
Napjainkban a társadalom mind nagyobb érdeklődést tanúsít a legmagasabb szinten szerveződött környezeti rendszer, az erdő iránt. Egyre világosabb, hogy a természettől elszakadni nem lehet, és nem is érdemes. Feladatunk, hogy jobban megismertessük az emberekkel az erdőgazdálkodási munkákat, bővítsük az erdőről, az ott zajló életről szóló ismereteket. Az iskolai oktatás keretein belül fontos segítő és kiegészítő foglalkozásnak tartjuk az erdei iskolában történő környezeti nevelést, amely élményszerűvé, testközelivé teszi a megtanulandó ismereteket. A játékok, a kézműves foglalkozások mind-mind a természetről szólnak.
Minden foglalkozáson alkalmat teremtünk a visszacsatolásra és ismétlésre, hogy a tanultak jobban megszilárduljanak. A már korábban elsajátított ismereteket is folyamatosan szinten tartjuk annak érdekében, hogy láttassuk a köztük lévő kapcsolatokat és összefüggéseket – ez is elősegíti a tanultak rögzítését. Lényeges, hogy a gyerekek lássák az ember környezetre ható szerepét, megérezzék a ránk nehezedő felelősség súlyát, amivel önmagunknak, környezetünknek és nem utolsó sorban a jövőnek tartozunk.
Iskolánk minősített erdészeti erdei iskola
Erdőpedagógiai programok
- Az erdei állatok
- Az erdő és növényei
- Erdő- és vadgazdálkodás
- Az erdő és az ember
- Tájékozódás
- Az erdő és növényei
- Az erdei állatok
- Vizek, vízpart
- Erdő- és vadgazdálkodás
- Víz-, levegő- és talajvédelem; időjárás
- Tájékozódás
- Az erdő és az ember
- Évszakok az erdei iskolában
Kézműves programok
- Bőrözés,
- Nemezelés,
- Csuhézás (szitakötő, madár, ló, virág, virágbaba),
- Agyagozás (müzlis tálka vagy tálca),
- Decoupage (poháralátét, kép),
- Gyertyaöntés (zseléből is),
- Gyertyamerítés,
- Mécses tartó festés,
- Papírmerítés,
- medál zsugorkából
Egyéb programlehetőségek
- Csillagászat
- Íjászat
- Kétéltűekről és hüllőkről (előadás)
- Madarászat (előadás)
- Élet a korhadékon, az avarszint, hazánk gombavilága (előadás)
- Hazánk természetvédelme, nemzeti parkjaink (előadás + játék)
- Hazánk földtani csodái. Barangolás a “megkövesedett” Magyarországon, az ásványok, kőzetek világa (előadás, kőzetbemutató)
- Balaton-felvidéki nemzeti park értékei (előadás)
- Magyarország emlősállatai (előadás)
- Év növénye, év madara, madárhang felismerés (előadás terepi megfigyeléssel)
- Népi hangszerek bemutatása
Földrajzi fekvés
A földrajzi tájbeosztás alapján a Dunántúli-középhegység nagytáj, Bakonyvidék középtáj, Déli-Bakony kistáj csoport két kistája jellemzi a területet:
- Veszprém–Nagyvázsonyi-medence: Pula, Öcs, Nagyvázsony és Tótvázsony község határbeli déli peremvidékei tartoznak ide.
- Kab-hegy–Agártető-csoport: A terület természeti adottságainak jellemzése szempontjából meghatározó jellegű földrajzi kistáj, amely az összes helységhatárt jellemzi az előzőekben említettek kivételével.
Geológiai és talajviszonyok
A Kab-hegyen és környékén igen változatos geológiai viszonyok vannak. A leglényegesebb térszínformáló kőzetek a bazalt, a fődolomit és a különböző mészkövek, valamint a lösz. Az előforduló legrégebbi képződmény a felső-triász korban keletkezett fődolomit. Az ugyancsak felső-triász kori dachsteini mészkő kisebb területen – Padragkút községhatárban, a Fenyér-hegy környékén – fordul elő.
A kréta kor üledékeihez kapcsolódik az úrkúti mangánérc előfordulása. A felső-krétában Ajka-Devecser környékén széles tengerparti mocsarak húzódtak, a bennük felhalmozódott rengeteg növényi eredetű szerves anyag idővel barnaszénné nemesült. Külön érdekesség a hajdani tűlevelűek megkövesedett vörösbarna gyantája, az ajkaitra keresztelt hazai borostyánkő.
A harmadidőszak elején az eocén korban keletkeztek a nagy felületet borító nummulinás mészkövek, ilyen a Macska-lik víznyelő is. A harmadidőszak végén, a pliocén korban játszódott le területünkön a legfontosabb felszínalkotó geológiai esemény, a Kab-hegy vulkánossága. A Kab-hegy, mint fővulkán rendkívül nagy mennyiségű bazaltot és bazalttufát szórt szét a területen. Érdekessége, hogy a láva nem pannon üledéket, hanem felső-triász mészkövet és dolomitot fedett be. A csúcs körül gyakori a teljesen vörös lyukacsos bazalt („Kenyérkő”), de a tömör szürke bazalt sem ritka.
A negyedidőszak elején, a pleisztocén korban a száraz éghajlat beköszöntével különböző porok hullásából eredő és összemosott rétegek keletkeztek. Ezek közül a legfontosabb a lösz. Ajka, Padragkút, Úrkút és Nagyvázsony területén meglehetősen nagy foltokban borítja a területet.
A holocénban az alluvíumnak nevezett hordalék felhalmozódása játszódott le a völgyek vonalában.
A talajképző kőzetek elsődleges szerepet játszottak a genetikai talajfejlődésben. A klíma és a víz befolyásoló hatását is figyelembe véve a mészkövek és a fődolomit sekélyen felaprózódott felszínén sziklás váztalajok, rendzinák alakultak ki.
A jelentős kiterjedésű vulkáni bazalt és annak tufái a rankertalaj különböző mélységű típusainak kialakulását tették lehetővé. Lényegesen megjavulnak a talajképződés feltételei a löszborítású területeken, ahol barnaföldek alakulhattak ki.
Növényföldrajzi besorolás, flóraelemek
A növényföldrajzi beosztás szerint a Déli-Bakony részét képező 599 m magasságú Kab-hegy és térsége a Bakonyicum flóravidék Veszprimense flórajárásához tartozik. A terület a térség flórájában különleges helyet foglal el: növényvilága átmenet az Északi-Bakony és a Balaton-felvidék növényvilága között. Jól tükrözik ezt az itt élő szubmediterrán fajok, mint a házi berkenye (Sorbus domestica), a molyhos tölgy (Quercus pubescens), a pázsitos nőszirom (Iris graminea), és a vetővirág (Sternbergia colchiciflora).
A szubmediterrán hatás mellett a magasabb térszint rétjein és erdeiben néhány jellemző atlantikus klímahatást jelző növény található, mint a pettyes orbáncfű (Hypericum maculatum), a királyné gyertyája (Asphodelus albus), a sárga liliom (Hemerocallis lilioasphodelus) és a lecsüngő sás (Carex pendula).
Természetes erdőtársulások
Bükköseink egyik legszebb cincérfaja a havasi cincér (Rosalia alpina), Európa legszebb bogarai közé tartozik. A bükkös talajszintjén az egyik leggyakoribb faj az aranypettyes futrinka (Carabus hortensis) és a lapos kékfutrinka (Carabus intricatus). Kétéltűi közül két fajt mindenképpen érdemes kiemelni: a farkos kétéltűek közé tartozó alpesi gőtét (Triturus alpestris) és a farkatlan kétéltűek családjába tartozó sárgahasú unkát (Bombina variegata). A fák árnyékolta erdei utakon, nyirkos tisztásokon, nedves völgyalji réteken gyakran megpillanthatjuk a hüllők egyik faját, a törékeny vagy lábatlan gyíkot (Anguis fragilis). A bükkösök fajokban gazdag madárvilágának egyik jellemző ragadozó madara, a héja (Accipiter gentilis) az erősen záródott, öreg állományokat kedveli. Az odúlakó madarak sorát a harkályfélék számos faja gazdagítja, ilyen a hamvas küllő (Picus canus) és a fekete harkály (Dryocopus martius), amely a legnagyobb termetű, közel varjú nagyságú. A középkorú és idősebb szálerdők már kora tavasztól hangosak a csuszka (Sitta europaea) és az erdei pinty (Fringilla coelebs) hangjától. Légykapóink közül a fekete-fehér tollazatú örvös légykapó (Ficedula parva) gyakori fészkelő. Általánosan elterjedt kisemlősök a denevérek vagy „bőregerek” is a cickányokhoz hasonlóan rovarevők, s közismerten éjszakai életmódot folytató állatok.
Tölgyesek
A tölgyesek változatos növényzete nagy fajszámú és sokszínű ízeltlábú-együttesek kialakulását teszi lehetővé. Egyik legnagyobb képviselőjükkel, a nagy hőscincérrel (Cermabyx cerdo) egyre ritkábban találkozhatunk. Elhalt tölgyek korhadó tuskójában tölti lárvakorát a szarvasbogár (Lucanus cervus). Tölgyeseink repülő ékszere a smaragdzöld színű pompás rózsabogár (Potosia aeruginosa).
A talajszinten nagy számban fordulnak elő a ragadozó futóbogarak, kiemelkedik közülük az aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta). A fák, bokrok különleges képződményei a gubacsok. Több rovarcsoport (szúnyogok, legyek, darazsak) fajai okozhatják a gubacs kialakulását.
Gerinces állatfajokban is a tölgyesek a leggazdagabb élőhelyek. A kétéltűek közül leghamarabb a barna varangyok (Bufo bufo) avarban zörgő „vánszorgását” figyelhetjük meg. A hüllőket képviselő, de a békáknál sokkal rejtettebb életmódot folytató erdei sikló (Elaphe longissima) többnyire a talajszinten mozog. A kétéltűek és a hüllők kis fajszámával ellentétben a tölgyesek madárvilága jóval gazdagabb. A rigófélék leggyakoribb fajai a vörösbegy (Erithacus rubecula), a fülemüle (Luscinia megarhynchos), az énekes rigó (Turdus philomelos) és a sárgarigó (Oriolus oriolus). Az ország más tájaihoz hasonlóan itt is az egerészölyv (Buteo buteo) a leggyakoribb ragadozó madár.
A vidék változatos erdőállományaiban jól megtalálhatják életfeltételeiket a nagyvadak, mint a szarvas (Cervus elaphus), az őz (Capreolus capreolus), a vaddisznó (Sus scrofa) és a betelepített muflon (Ovis aries orientalis). A kisebb ragadozók közül gyakori a róka (Vulpes vulpes), a nyest (Martes foina), a görény (Mustela potorius) és a menyét (Mustela nivalis). Kis számban, de csaknem mindenütt jelen van a borz (Meles meles) és a nyuszt (Martes martes). Az apróvadak közül találkozhatunk nyúllal (Lepus europaeus), fácánnal (Phasianus c. colchicus) és fogollyal (Perdix perdix).
Forrás:
– Dávid, L. (szerk.) (2002): Erdőállomány gazdálkodási terv. Veszprém. pp. 33-45.
– H dr. Harmat, B. (szerk.) (2000): A Bakony a természet kincsestára. Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre, Veszprém. pp. 8-63.
– Hortobágyi, K. (szerk.) (1996): Bakony – Városlőd. Megyei Közművelődési Intézet, Veszprém. pp. 13-16.
– dr. Király, P. (szerk.): Erdők a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. FM Erdőrendezési Szolgálat, Budapest. p. 25.
- Kab-hegy – vadászház – Macskalik víznyelő – Hubertus Erdei Iskola (6,8 km)
A Kab-hegy csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra és a Balaton-felvidékre. Látni lehet a nagyvázsonyi várat és a vulkáni eredetű hegyekre jellemző lankás hegyoldalt. A hegyen található nagyobb víznyelőket is útba ejtjük.
- Hubertus Erdei Iskola – Szőke-kút forrás – Ménesakol rét – bazaltbánya – Hubertus Erdei Iskola (4,5 km)
A Szőke-kút forrás a Kab-hegy időszakos vízfolyása. A túra következő érdekessége a tanösvénnyel közös állomás, a Manók háza. A bazaltbányához érve kiderül, hogy a bazaltot külszíni fejtéssel bányászták.
- Sárcsikúti tanösvény (4,1 km)
Nem maradhat ki az érdekes látnivalók közül a barlang sem: a tanösvényen található Pokol-lik barlang egy nagyobb teremből áll, amelyhez néhány kisebb oldalfülke csatlakozik. Az erdei rakodó a fa elsődleges feldolgozását, a termékek értékkülönbségét mutatja be: mi történik a kivágott fával? A vadgazdálkodás berendezései közül a magasles, a sózó és a vadetető jelentőségét, használatát ismerik meg a gyerekek. A tanösvény névadó állomására érve egy iható vizű, állandó forrásánál lehetőség van a szomjoltásra.
- Hubertus Erdei Iskola – Cservár – Bányászati Múzeum – Hubertus Erdei Iskola (3,9 km)
Ezen a kiránduláson két, a törzsüknél teljesen összenőtt bükkfát érintünk, amit egy idős erdész találóan „igás” fának nevezett el. Cserváron valaha erdészek laktak, ma már csak néhány gyümölcsfa emlékeztet a régi időkre.
A kirándulás során betérünk a Köves-árokban található Bányászati Múzeumba és az értékes Ásvány- és Kőzettárba. Mivel háromféle ásványkincsben is bővelkedik a hegy, a környéken nagy hagyományai vannak a bányászatnak.
Az erdei iskola a Kab-hegy nyugati lábánál, Ajka központjától 7 km-re található az erdő mélyén.
Vonattal: A vonatról Ajkán kell leszállni, amely a Budapest-Szombathely vasútvonal mellett fekszik. Az állomástól az iskoláig autóbusz igénybevételét javasoljuk, igény esetén autóbuszbérlésben tudunk segíteni.
Autóval, autóbusszal: Az iskola Ajka felől közelíthető meg a 8. sz. főúton. Ajka-Bakonygyepesnél Ajka centrum irányába kell fordulni, majd Ajkán átautózva az utolsó körforgalomnál Csinger-Bódé irányba kell kihajtani. Ezt követően útbaigazító tábla jelzi, hogy az erdei iskolához jobbra kell kanyarodni, majd bátran hajtson be egyenesen az erdőbe, ahol 2 km-t autózva találja meg iskolánkat.
| VERGA Zrt. | Hubertus Erdészeti Erdei Iskola |
| cím | 8400 Ajka, külterület 01064/6 hrsz. |
| telefon | +36-70-286-3281 |
2024. február 16-tól érvényes árjegyzék
2024. február 13-tól érvényes árjegyzék