Szentgál község határában országos, sőt európai ritkaságot rejt az erdő. A hűvös, párás klímát igénylő, árnytűrő tiszafa a bükk fafajjal együtt az északi kitettségű erdőkben tenyészik, közvetlenül érintkezve a Séd völgyére dűlő lejtő melegkedvelő molyhos tölgyes állományaival. A tiszafa őshonosságát illetően megoszlanak a vélemények. Egyes kutatók az atlantikusabb éghajlatú időkből máig fennmaradt reliktumnak tartják, mások betelepített növénynek. A telepítés indokául azt hozzák fel, hogy Szentgál a középkorban királyi vadászfalu volt, lakói nemesi kiváltságokat élveztek, a királynak vaddal adóztak. A vadászat egyik fontos eszköze az íj volt, és a tiszafa sűrű, rugalmas fája kiváló íjalapanyag. Az ország egyik legrégebben természetvédelem alatt álló területének kiterjedése 213 hektár. A XX. század első felében tiszafaőr vigyázta az ősi fafaj békéjét a zöldgally szedők és a vadkárosítás ellen. Ma kerítés védi, melynek Bánd és Szentgál felőli oldalán kis kapukat találunk. Jó állapotú és kellemes vonalvezetésű bejáró ösvény tárja fel a fokozottan védett természetvédelmi területet. Sétánk a Föld történetének egy korábbi szakaszába visz vissza, amikor a hűvös klímájú Európában még sok ilyen ősi fenyőfajból álló erdő tenyészett. Mára néhány sziget maradt csak meg ezekből, melyek közül a Szentgáli Tiszafás Európában a második legnagyobb tiszafa egyedszámmal bír.
A tiszafás-bükkös átmeneti erdőtársulás a karszterdő és a gyertyános bükkös között. A felső szintben egyeduralkodó a bükk, mellette található elegyfajok: virágos kőris, nagylevelű hárs, korai juhar. Szórványosan előfordul a hegyi juhar, hegyi szil, barkóca berkenye, cser, mezei juhar, madárcseresznye és a magas kőris. A cserjeszintben jellemző a babérboroszlán, a húsos som, és az alacsony záródású foltokon a szeder fajok. A gyepszint nyáron nudum, aljnövényzet nélküli, tavasszal a szagos müge, az árvacsalán, az erdei ibolya, a bókoló fogasír, az erdei szamóca, az erdei szélfű uralják. Védett növények: tiszafa,szúrós csodabogyó kétlevelű sarkvirág, bíboros kosbor, széleslevelű nőszőfű, kardos madársisak, pirítógyökér.
Állatvilága annyiban tér el a környező erdőkétől, hogy a nagyvad (szarvas, őz, vaddisznó, muflon) a védőkerítésen belül nem található meg. Védett állatok: örvös légykapó, nagyfülű denevér fekete harkály zöld küllő csuszka erdei pinty.